Elsősorban a háziállatok betegsége, de vadon élő állatok is megkaphatják. A veszettséghez hasonló tünetekkel járó vírusos betegség a kutyáknál és a macskáknál mindig halálos kimenetelű. A vírus az embert nem betegíti meg. Kedvenceink nyers sertéshús vagy patkányok elfogyasztásával fertőződhetnek.

A kórokozó a látszólag egészséges sertésben is jelen lehet. Ha ilyen sertéshúst (főleg gégét) a kutya vagy a macska elfogyaszt, rövid időn belül megbetegedhet. Az első tünetek általában 3-4 nappal a kórokozó szervezetbe kerülését követően jelentkeznek, és főleg az idegrendszeri tünetek dominálnak. A kutyák ingerlékenyekké válnak, nyálfolyás, bizonytalan járás alakulhat ki. Jellemző tünet a kíméletlen vakarózás, amely kezdetben a szájszöglet és a fej tájékán, később az egész testen megfigyelhető. A vakarózás olyan mértéket is elérhet, hogy a kutya bőrdarabokat harap ki magából, illetve esetenként öncsonkítások is lehetségesek. Az álveszettségnél a veszettséggel ellentétben állkapocsbénulás nem alakul ki. A beteg állat 1-2 napon belül bénulásos tünetek között elhullik.

Macskákban feltűnő a bőséges nyálzás, a keserves nyávogás, a pupillák egyenlőtlen tágassága és esetleg izomgörcsök jelentkezése. A megbetegedett macskák is kivétel nélkül elhullanak.

A betegséget kutyákon és macskákon nem lehet gyógyítani, ezért a megelőzésre kell fektetni a hangsúlyt. Sertéshúst vagy belsőségeit kizárólag főzve vagy sütve adjuk kedvenceinknek. Sertés- és vaddisznóhúst nyersen etetni nem szabad! Megbízható vakcinás védelem nem áll rendelkezésre.