Macskák fontosabb fertõzõ betegségei

A macskák fertõzõ betegségeit a kórokozók szerint a következõkre oszthatjuk: vírusok okozta betegségek, baktériumok okozta betegségek, gombák okozta betegségek és paraziták (férgek, ízeltlábúak és véglények) okozta betegségek. Most a Magyarországon elõforduló, fontosabb fertõzõ betegségeket tekintjük át. A terjedelem szûkössége miatt természetesen csak összefoglalásokra hagyatkozhatunk. A betegségek közül számos zoonózis, azaz emberre és állatra egyaránt veszélyes.

A vírusok okozta betegségek közül a legveszélyesebb az emberre is halálos veszettség (lyssa, rabbies, R). A kórokozó a Rhabdoviridae család Lyssavirus genusának tagja. A tünetek jelentkezése után a kórkép mindenképpen halállal végzõdik, gyógyíthatatlan. A macskák (fõképpen a kijáróké) rendszeres oltása emberre való veszélyessége miatt éppenezért elengedhetetlen.

A macskák fertõzõ gyomor- és bélgyulladása (köznyelvben parvónak vagy macskavésznek is hívják) parvovírus okozta bántalom, a fehérvérsejtek számának nagyfokú csökkenése miatt nevezik a világon pánleukopéniának (feline panleucopaenia, FPL). Jellemzõ tünet a hasmenés és a nyelvfekély (lásd 1. kép). A betegség ellen kombinált vakcina van forgalomban, a vírus nagyfokú ragályozóképessége miatt mindenképpen lényeges kedvenceink oltása.

Macska fertõzõ rhinotracheitisét (feline rhinotracheitis, FRT) okozó Alphaherpesvírus tüdõgyulladást és vetélést okozhat. Kombinált vakcinákkal védekezhetünk ellene.

Az Aujeszky-betegséget szintén Alphaherpesvírus okozza, fõképpen régebben, amikor még nyers sertéshúst adtak macskáknak, volt elterjedt. Jellemzõ a bõséges nyálzás, a nyávogás, a pupillák egyenlõtlen tágassága és az egyes izmok görcse, ami kivétel nélkül elhullásban végzõdik (lásd 2. kép).

A macskanáthát okozó calicivírus (feline calici virus, FCV) felsõ légúti tüneteket (orrfolyás, könnyezés, stb.) okoz (lásd 3. kép). Ez ellen is kombinált vakcinával védekezhetünk.

A macskák fertõzõ hashártyagyulladását (feline infectious peritonitis, FIP) coronavírus okozza. Jelentkezhet nedves (hasvízkór, mellüregi izzadmány, lásd 4. kép) vagy száraz formában. A betegség megelõzhetõ vakcinával, a fertõzõttséget teszttel ellenõrizhetjük.

A macskaleukózist (feline leucaemia virus, FeLV, a köznyelvben leukémia vagy fehérvérûség is hallható) retrovírus okozza. Jellemzõ lehet a lymphoreticularis szövetek elfajulása, más esetekben a leukémia (fehérvérsejtek elfajulása) és daganatos formák. Forgalomban van vakcina a betegség ellen (kombinált is), a fertõzõttséget teszttel állapíthatjuk meg.

A macska immundeficiencia vagy immunszuppresszív vírusa által okozott kórképet (a köznyelvben ez a macska AIDS, feline immunodeficiency virus, FIV) szintén retrovírus okozza. Fõleg idõsebb kandúr macskákban állapították meg, nehezen ismerhetõ fel. A betegség néhány hetes hõemelkedés és nyirokcsomóduzzanat után élethossziglan is tünetmentes lehet. A betegség ellen vakcina nincs forgalomban, a fertõzöttség teszttel megállapítható.

Egyes himlõvírusok is veszélyesek lehetnek a macskákra, valamint az emberekre is.

A baktériumok közül macskákban a Chlamydia psittaci okozta chlamydiosis (köznyelvben klamídiózis) kötõhártya-gyulladást és tüdõgyulladást okoz. A beteg macskáktól az ember is fertõzõdhet és megbetegedhet, éppenezért fontos a rendszeres védekezés, a kombinált macskavakcinákkal.

A macskakarmolási betegséget az Afipia felis baktérium okozza. A karmolás, harapás helyén az ember bõrén folyadékkal teli hólyag keletkezik, jelentkezhetnek általános tünetek (láz, étvágytalanság, fejfájás, fáradékonyság, helyi nyirokcsomók duzzadása) is.

A gombák közül számos veszélyes a macskára, kutyára és emberre is egyaránt. A legelterjedtebb kórokozó a Microsporum canis gomba. Jellemzõek a kör vagy gyûrû alakú bõrelváltozások, a hám megvastagodik, a bõr korpázik, a szõr megritkul és letöredezik (a köznyelvi tarlósömör elnevezés innen ered), késõbb pörkök keletkeznek, nedvedzõ a bõrfelület a pörkök alatt. A biztos diagnózist mikroszkópos vizsgálattal erõsíthetjük meg. Szerencsére már hazánkban is van forgalomban vakcina macskák gombás bõrbetegségeinek megelõzésére és gyógykezelésére, aminek rendszeres használata feltétlenül ajánlatos.

A paraziták okozta betegségeket férgek, véglények és ízeltlábúak által okozott betegségekre oszthatjuk.

A féregtelenítésrõl már volt szó (1998/1. szám), a fonál- és galandférgek macskák legfontosabb belsõ élõsködõi, emberre való veszélyességük miatt kötelezõ a rendszeres féregtelenítés.

A véglények közül közismert a Toxoplasma gondii okozta toxoplasmosis. A betegség az egyik leggyakoribb zoonózis, a felnõttek kb. 70%-a szeropozitív. A probléma akkor jelentkezhet, ha szeronegatív nõk terhességük alatt fertõzõdnek: bekövetkezhet vetélés, koraszülés, halvaszülés vagy különbözõ magzatkárosodások. Ennek megelõzésében a higiéniás rendszabályok betartásának van nagy jelentõsége (az emberi fertõzõdést okozhatja nyers hús fogyasztása, zöldségek, gyümölcsök nem megfelelõ megmosása, macska ürülékének nem elég gyakran való eltávolítása, stb.).

Az ízeltlábúak közül a bolhák macskák leggyakoribb külsõ élõsködõi (lásd 1998/2. szám), a kijáró macskák esetében kártételt okozhatnak a kullancsok (lásd 1998/2. szám).

A tetvek közül macskák fajspecifikus tetve a Felicola subrostratus, fõleg vidéken tartott, hosszú szõrû vagy csökkent ellenállóképességû (esetleg fiatal vagy idõs) állatokon fordul elõ. Védekezésre számos gyógyszerforma (pl. oldat, spray, stb.) áll rendelkezésre.

A rossz kondícióban lévõ macskáknál a Notoedres cati okozza a fejrühösséget. A szõrzet kihullik, a bõr megvastagszik, ráncokat vet, felületét pörk borítja. A vakaródzás szembetûnõ. A fülrühösséget az Otodectes cynotis okozza. Az állat nyugtalan, a fejét rázza, ferdén tartja, külsõ hallójárat-gyulladás alakul ki. A rühösség kezelésére is több parazitaellenes szer (pl. oldat, spray, fülcsepp, stb.) áll rendelkezésre.