A macskák viselkedése
Múlt
A mai házimacskák őseit valószínűleg elsőként az ősi egyiptomiak háziasították kb. 5000 évvel ezelőtt. Később a gabonatárolók őrzésére használták, és társként is nagy becsben tartották őket. Ezt követően Bastet istennő (az anyaság és termékenység szimbóluma) megtestesüléseként imádták és tisztelték őket. A macskákat kiemelt szerepük miatt fogságban is nagyon jól tartották. Ugyanakkor a középkori Nagy-Britanniában üldözték őket, mivel ravasznak és baljósnak, így gonosznak tartották ezeket az állatokat (elsősorban a fekete macskákat). A nyugati kultúrában csak a XVII. században váltak újra elfogadottá. Azóta pedig nagyon népszerű háziállatokká váltak.
A macskák viselkedése
A macskák csodálatos háziállatok, mivel viszonylag kevéssé igényesek. Szeretik az otthon biztonságát, ahonnan felfedezhetik területüket és vadászhatnak. Másrészt viszont bizonyos szempontból problémásak. Válogatósak lehetnek az étkezésükben, és nem viselik el, ha vizesek lesznek. Ahhoz, hogy egy gazda megfelelően tartsa macskáját, meg kell értenie természetes, ösztönös viselkedését. Ennek a viselkedésnek része a testbeszéd és a szexuális viselkedés. Egy olyan macskatulajdonos, aki érti kedvence reakcióit, könnyebben elkerülheti a kellemetlen meglepetéseket.
Mi a jó a macskákban?
A macskák hűségesek, barátságosak és könnyen tarthatóak. Minden életkorban az emberek megfelelő társai, ugyanolyan jól érzik magukat gyerekekkel, mint idősekkel. A macskák és az emberek jól megérhetik egymást, ez pedig jó alap lehet egy kapcsolathoz. A macskád mindig érzi, ha rossz napod volt (nem igazán érdekli, hogy miért, de tudja). A macskatartás az élet egyik legnagyobb és legegyszerűbb öröme. Az ember-macska kapcsolat barátságon, hűségen és tiszteleten alapul.
Otthon, édes otthon
A macskák szeretik az otthon biztonságát. Az otthon lehet egy parasztház, vagy egy kicsi városi lakás. A macskák megtanulják kihasználni a lehetőségeket, bár kegyetlen dolog egy falusi élethez szokott macskát városi lakásba átvinni. A macskák szeretnek a szabadban lenni és kijelölni a saját területüket, elkülönítve a többi macskáétól. Ez sokkal fontosabb a kandúroknál, mint a nőstényeknél. A kandúrok esetenként tízszer nagyobb területet jelölnek ki maguknak, mint a nőstények.
Ez a viselkedés ősi ösztönökre vezethető vissza. Egy vadon élő macska számára a területe határozza meg azt a helyet, ahonnan az élelmet szerzi. Minél nagyobb ez a körzet, annál jobb a macska túlélési esélye. Ennek persze egy házimacska esetében nincs jelentősége, de az állat ösztönei nem változtak meg. Ha egy macskát szeretet vesz körül otthonában, ez az ösztön nem okoz problémát.
A lakásban tartott macska területe a saját otthona köré épül. A macska szagokkal, hangokkal, karmolt jelekkel és egyéb módon jelzi ennek határait. A terület formája nem követi szükségképpen a lakás vagy a kert alakját, általában szabálytalan alakú. A különböző macskák által kijelölt területek között lehet átfedés, lehetnek olyan közös részek, ahol találkozhatnak. Egy macska területe egészen addig változatlan marad, amíg uralkodik ott. Ha egy erősebb macska lép színre, a határok megváltozhatnak.
Ha két vagy több macska van a háznál, akkor szintén felszínre törhet a területi ösztön. A macskák kijelölik a házon belül saját területeiket, melyek néhol fedhetik egymást. A konyha például ilyen átmeneti rész lehet. Ugyanígy előfordulhat, hogy a gazda kedvenc helyeit szemelik ki maguknak és harcolnak értük. Amikor egy új macska érkezik a házhoz, érdemes előbb hozzászoktatni az új helyhez, és csak ezután összeengedni a másik (vagy többi) állattal. Így kevésbé érzi magát hátrányos helyzetben.
Az egyik eszköze annak, hogy egy nem ivartalanított hím macska kijelölje területét, a vizelet (ezt egyébként a többi macska is megteszi, de ritkábban, és a vizelet sem annyira kellemetlen szagú). A macskatartók többsége nem viseli el, ha a macska a házon belül megjelöli a területét. Ugyanakkor ez előfordulhat ott, ahol több macska van a háznál, és azok megpróbálják kialakítani a hierarchiát egymás között, vagy ha új macska kerül a házhoz.
A vezető szerepet többféle módon kifejezhetik: néha a vezér macska megmossa a másikat, néha az agresszivitás jelei is észlelhetők. A szerepeket nem osztják ki véglegesen. Érdekes megfigyelni, ahogy a gyengébb macska átveszi a vezetést, amikor a domináns állat megbetegszik, vagy gyengeséget mutat.
Még az egyedüli macska is szükségét érezheti annak, hogy kijelölje területét, és az emberekkel is megküzd érte.
Az a macska, amelyik kimehet a szabadba, sok mindent lát, és a figyelmét is sok dolog leköti. Egy lakásban tartott macska esetében gazdagítani kell a környezetet. Ez megoldható úgy, hogy több helyet kialakítunk, ahol elbújhat, vagy aludhat, megengedhetjük neki, hogy a különböző magasságú polcokra és szekrényekre felmásszon, és ha rendszeresen játszunk vele. A macskáknak sok szórakozásra van szükségük, nagyon érzékeny lények, imádják luxuskörülmények között átszunyókálni a napot. Szeretik a meleget, és gyakran úgy tűnik, hogy a napjuk az egyik meleg helyről a másikra való átsétálással telik.
Azt, hogy a macskád milyennek érzi a hőmérsékletet, könnyen megítélheted a testhelyzete alapján. Nagyon meleg szobában, vagy meleg nyári napon kinyújtózik, hogy minél több hőt adjon le. Hűvösebb időben összegömbölyödik. Előfordulhat, hogy nagyon hideg időben nem hajlandó elhagyni a lakást, ilyenkor készíts össze egy almot bent is.
A macskák és a víz
A macskák híresek arról, hogy nem szeretik a vizet, és nem viselik el, ha vizesek lesznek. Ha csak pár csepp is rájuk esik, legalább 15 percet képesek eltölteni száradással és mosakodással. Ugyanakkor a víz izgalmas szórakozást is jelent számukra, különösen, ha aranyhal úszkál benne. A török van macskák szeretnek úszni, de leginkább csak szülőföldjük meleg vizeiben. Ami a vízivást illeti, ügyelned kell arra, hogy elég folyadékhoz jusson a macskád.
A vadász
A macska viselkedésének egyik összetevője, amit gazdája néha nehezen fogad el, az a vadászat, illetve a zsákmány hazaszállítása. Ez az ösztön nagyon erős a macskákban. Ahogy a kiscicák növekednek, játék során és az anyjukat figyelve fokozatosan kifinomulnak vadászösztöneik.
A vadászat a macskák számára teljesen természetes, és még akkor is megjelenhet, ha otthon is elég táplálékot kapnak. Élvezik a vadászatot, a türelmes és óvatos becserkészést, és a zsákmány elejtését. Ha a macska a zsákmánnyal tér haza és megmutatja gazdájának, azt azért teszi, hogy dicséretet kapjon. Nincs értelme megbüntetni ezért, hiszen a vadászat a macska alapösztöne. Lehetséges viszont csökkenteni a vadászat jelentőségét, ha az állatot megfelelően tápláljuk, játékkal kielégítjük mozgásigényét, és bezárva tartjuk éjszakára (főként ekkor vadásznak). Egy másik megoldás, hogy csengőt akasztunk a macska nyakörvére, amely figyelmezteti az áldozatot a macska közeledtére. Nagyon fontos, hogy rendszeresen elvégezd a féregtelenítést a macskán, főleg ha vadászik.
Testbeszéd
A gazdák többsége azt hiszi, hogy a macska csak dorombolással, nyávogással és morgással kommunikál. Valójában a macskák több módon kommunikálnak. Használnak hangokat, testtartást, fül-, száj- és farokmozgást, és különösen jól érintkeznek más macskákkal. Az anyamacskák különösen sok hangot használnak a kölykeikkel való kommunikációjukban.
A dorombolás általában örömet és elégedettséget jelent. A dorombolás könnyen megkülönböztethető a mély morgástól, amivel a macska a behatolókat fogadja.
A nyávogás több hangból áll, de alapjában véve figyelem felkeltésének szándékát jelzi. A hangok skálája széles:
- rövid, magas hangú nyávogással a macska a gazdáját keresi - hangosabb, kitartó nyávogással kéri, hogy nyissuk ki az ajtót, vagy etessük meg - kellemetlen helyzetben dühös, hangos nyávogással jelez.
A macska testbeszéde, melyet testtartásával jelez, csodálatraméltó. Általában józan ésszel meg állapítható belőle, hogy érzi magát a macska, és mit kíván. Az egyik legkönnyebben felismerhető testhelyzet az elégedett macska testtartása, teljesen ellazult, félig lecsukott szemmel. Egy ellazult macska nyújtózkodik, lassan kinyújtja és visszahúzza karmait. A lépkedés az elégedettség másik jelen, ezt gyakran dorombolás kíséri.
Macskád fülei szintén sokat elárulnak hangulatáról. Az éber macska hegyezi a fülét, az ideges hátrarántja azt, egy nagyon ijedt, vagy nagyon agresszív macska fülei pedig szinte teljesen hátrasimulnak a fejére.
Egy fújó macska, melynek kilátszanak fogai, elég riasztó látvány. Ha ez felálló szőrzettel párosul, az komoly fenyegetést jelent a betolakodó számára.
Ne felejtsd, hogy a macska sokkal több dologra használja nyelvét, mint az ember. A nyelv sok információt közvetít a környezetről a macska felé. A macskák tulajdonképpen “szagolnak” a nyelvükkel, és arra is használják, hogy mosakodjanak, és megmosdassanak más macskákat.
Az, hogy kedvenced hogy tartja a farkát, szintén sokat elárul. Az a macska, amelyik örömmel üdvözöl téged, valószínűleg magasan tartja a farkát. A farok végének kis csóválása örömet jelez (az ellazult macskánál), vagy várakozást (a zsákmány elejtése előtt, vagy egy ételre váró éhes macskánál). Ha a farkcsóválás erősebbé válik, akkor az a macska ingerültségét jelzi, ha pedig az egész farkát mozgatja, akkor készülj fel a támadásra!
Szexuális viselkedés
Más állatokhoz hasonlóan a macskáknak is alapösztöne a fajfenntartás. Természetes körülmények között a nőstény macskák csak bizonyos időszakokban ivarzanak, a párzási időszak alatt. A párzási időszak általában tél végétől nyár végéig tart, de néhány lakásban tartott macska az év minden időszakában képes a párzásra.
Az ivarzó nőstény viselkedése problémát jelenthet a gazdának. Ezen idő alatt az állat több érzelmet mutat, nagyon hangos, nyugtalan és folyamatosan mozog. Ez a tapasztalatlan gazda szemében szokatlannak és meglepőnek tűnhet. Az esetek többségében a gazda nem fogadja szívesen a nem kívánt kölyköket. Az ivartalanítás után a kandúr rendesebb és kellemesebb társsá válhat. Kevesebbet kóborol, nem verekszik annyit más macskákkal, és nem jelöl ki területet házon belül. Ha ivartalanítani akarod a macskát, kérd ki az állatorvos véleményét arról, hogy melyik erre a legmegfelelőbb időpont, és mik a következményei! |