Véglények okozta fertőző betegségek

A toxoplazmózis széles körben elterjedt, esetenként súlyos következményekkel járó zoonózis (állatról emberre terjedő betegség). A Toxoplasma gondii nevű spórás véglény, protozoon (tulajdonképpen parazita, a köznyelvben féregnek is mondják) okozza, amely a földön a legelterjedtebb ezek közül a mikroszkópikus kórokozók közül. Végleges gazdája a macska. A macska különféle köztigazdák (pl. egér, háziállatok) szerveiben előforduló cystákkal vagy sporulált oocystákkal fertőződik, esetleg fertőződhet még oocystákat ürítő más macskák székletének elfogyasztása révén. A cystával való fertőzés után a macska vékonybelében való fejlődés ocysták kialakulását eredményezi, amelyek megjelennek a bélsárban. Az emberek hazánkban igen fertőzöttnek mondhatók, a felnőttek 50-60%-a szeropozitív. A gazda (macska), illetve a köztigazdák (így az ember is) sporulált oocystákkal vagy sertés, juh, stb. eredetű nyers hús fogyasztása esetén az abban lévő cystákkal fertőződik. Ritka fertőződési lehetőség a méhen belüli, a vérátömlesztés és a szervátültetés útján való fertőződés. A macskák életükben csak egyszer fertőződnek, mert immunitás alakul ki, de a fertőzés időszaka alatt (1-2 hét) akár 500 millió oocystát is üríthetnek. A sporutált oocysták a külvilágban hosszú ideig nem vesztik el fertőzőképességüket, a talajban 1 évig, nedves környezetben több évig, a nyers húsban 3 hétig is életben maradhatnak. Főzés hatására hamar elpusztulnak. Ember fertőződésének lehetősége nagy, mert minden gazdasági haszonállat húsa fertőzött lehet (nyers, félnyers húsok), a mosatlan, a földről felszedett gyümölcs és zöldség fogyasztása sem elhanyagolható. A kutyával és macskával való közvetlen érintkezés nem forrása az ember fertőzésének. Főként fiatal macskák ürüléke viszont annál veszélyesebb lehet. Az emberek között a betegséget klinikai formában főleg a 13-35 éves korosztályban észlelik. Szeronegatív nők terhességük első harmadában (trimeszterében) bekövetkezett fertőződése esetenként vetélést, a 2-3. trimeszterben történő fertőződés néha koraszülést, halvaszülést és különféle súlyosságú és megnyilvánulású magzatkárosodást (lép- és májnagyobbodás, agyban meszes gócok, vízfejűség, értelmi fogyatékosság, fejlődésben való visszamaradás, idegrendszeri tünetek, a magzat szemében lezajló gyulladás, látáskárosodás, vakság) okozhat. A méhen belüli fertőződés következményei nem mindig, vagy csak évek múltán jelentkeznek. A felnőttek fertőződése többnyire tünetmentesen zajlik le, legfeljebb a nyirokcsomók duzzanata, hurutos tünetek, májmegnagyobbodás, lázas állapot figyelhető meg. Azonban immunhiányos állapotban lévő szervezetben (pl. AIDS, immunszuppresszív szerek, stb.) súlyos, néha halálos kimenetelű szervi elváltozások (agyhártya- és agyvelőgyulladás, generalizált kórkép) jöhetnek létre. Az egészséges védekezőképességű felnőtteknél nincs szükség gyógykezelésre. A terheseknél és akiknek a védekezőképessége nem megfelelő, a paraziták szaporodását gátló gyógyszereket (pl. spiramycin, pirimetazin-szulfadiazin, stb.) adnak. A fertőzött újszülöttek kezelése hosszú hónapokig tart. A betegség megelőzésében fontos szerepe van a higiéniás szabályok betartásának. Főleg terhes állapotban, de ez mindenkire vonatkozhat, a kerti munkát, a macskaalom tisztítását legjobb gumikesztyűben végezni, a zöldséget, gyümölcsöt csak alapos mosás után fogyasztani. A kismamáknak kerülni kell a nem jól átsütött vagy nem eléggé főzött húsok fogyasztását. Ugyanakkor helytelen a már meglévő macska eltávolítása, hiszen akinek a környezetében a terhesség előtt is volt cica, annak sokkal nagyobb az esélye a terhesség előtt lezajlott fertőzésre, tehát a védettség idejekorán történő megszerzésére. Fontos terhesség alatti szűrővizsgálat, Toxoplasma ellenanyaggal nem rendelkező várandós nőknél ismételten (kb. 2 havonta) végeznek szűrővizsgálatot vérből.