vírusok okozta fertőző betegségek

A macskák fertőző betegségeit a kórokozók szerint a következőkre oszthatjuk: vírusok okozta betegségek, baktériumok okozta betegségek, gombák okozta betegségek és paraziták (férgek, ízeltlábúak és véglények) okozta betegségek. Mivel a betegségek közül számos zoonózis, azaz emberre és állatra egyaránt veszélyes, valamint halálos is lehet a cicára, fontos, hogy a legfontosabb tüneteket észlelve a tulajdonos haladéktalanul állatorvoshoz forduljon.

A vírusok okozta betegségek közül a legveszélyesebb az emberre is halálos veszettség. A klinikai tünetek változatosak lehetnek. Általánosságban minden olyan esetben, amikor a kijáró macska viselkedésének megváltozását észleljük, gondoljunk veszettségre. A klasszikus vagy dühöngő veszettséget a viselkedés megváltozására utaló tünetek vezetik be, a macska félénk, tompult, étvágya szeszélyes, esetleg nyálzik is. Ezt követi a fokozott ingerlékenység szakasza, amikor a macska támadóvá válik, végkimerülésig igyekszik ketrecéből elszabadulni. A klasszikus tünetek megjelenésekor az állat idegbénulás miatt nem tud nyelni, vizet inni (az állatoknak a nyelés görcsös fájdalmat okoz), kancsalság jelentkezik, végül a törzs- és végtagizmok is megbénulnak. A beteg macska állkapcsa lóg, szájából nyál csurog, majd elerőtlenedve elfekszik, végül a légző izmok görcse miatt a fenti tünetek megjelenése után 2-4 nap alatt elhullik. Másik lezajlási forma a csendes veszettség. Ez alkalommal kimarad a dühöngési szakasz és a bevezető tünetek közvetlen bénulásba mennek át. Macskákban többnyire dühöngő veszettség alakul ki, ekkor az embert is megtámadják, és ráugorva gyakran veszélyes fej közeli sebeket ejtenek. A tünetek jelentkezése után a kórkép mindenképpen halállal végződik, gyógyíthatatlan.

A macskák fertőző gyomor- és bélgyulladása (a köznyelvben parvónak vagy macskavésznek is hívják) vírus okozta bántalom, a fehérvérsejtek számának nagyfokú csökkenése miatt nevezik a világon pánleukopéniának. Jellemző tünet heveny esetekben a hasmenés, hányás, étvágytalanság, láz, kiszáradás kialakulása, elhúzódó esetekben nyelvfekély is keletkezhet.

Macska fertőző rhinotracheitisét (feline rhinotracheitis, FRT) okozó vírus lappangási ideje 3-6 nap. A macskák lázasok, étvágytalanok, bágyadtak, könnyeznek, orrfolyásuk van, nyálzanak, tüsszögnek, köhögnek. Az orr-nyálkahártya és a kötőhártya kipirult, duzzadt. A váladék összetapasztja a szemhéjakat, elzárja az orrnyílásokat. A beteg macskák nehezen, szuszogva lélegzenek. Az elhúzódó esetekben kifejezett hörgő- és tüdőgyulladás is kifejlődik, kiszáradás is kialakulhat. A vemhes macskák a vemhesség előrehaladott szakaszában elvetélhetnek vagy gyenge, életképtelen utódokat ellenek.

A macskanáthát okozó calicivírus (feline calici virus, FCV) felső légúti tüneteket okoz. Először étvágytalanok, kedvetlenek a macskák, majd nyálzanak, tüsszögnek, könnyeznek, orrfolyásuk van, a belső szemszögletből váladékozás indul ki, tüdőgyulladás is kialakulhat. A száj és a torok nyálkahártyája gyulladásos, kimaródások és fekélyek is keletkezhetnek.

Az Aujeszky-betegséget szintén vírus okozza, főképpen régebben, amikor még nyers sertéshúst adtak macskáknak, volt elterjedt, manapság már szinte nem fordul elő szerencsére. Először lázas általános tünetek, bágyadtság, majd nyugtalanság figyelhető meg. Jellemző a bőséges nyálzás, a nyávogás, a pupillák egyenlőtlen tágassága és az egyes izmok görcse. A fokozatosan elerőtlenedő macskák megbetegedése kivétel nélkül elhullásban végződik.

A macskák fertőző hashártyagyulladását (feline infectious peritonitis, FIP) is vírus okozza. Jelentkezhet nedves (hasvízkór, mellüregi izzadmány) vagy száraz formában. Először többnyire észrevehetetlen a betegség, legfeljebb enyhe felső légúti vagy hasmenéses tünetek észlelhetők. Jóval később mutatkoznak jellegzetes tünetek. A macskák tompultak, étvágytalanok, tartósan lázasok. A nedves forma során a hasüregben nagyobb mennyiségű savó halmozódik fel, fokozatosan hasvízkór alakul ki, a has teriméje megnő. Egyes esetekben a mellüregben is előfordul savókilépés, ami légzési nehézséget okoz. A száraz forma során nincs nagyobb mennyiségű savókilépés, de egyenlőtlen pupillatágulat a belső szemgyulladás miatt, veseelégtelenség, inkordinált mozgás, görcsök észlelhetőek. A beteg macskák általában nyolc héten belül elhullanak, de fokozatos lesoványodással járó betegségük hat hónapra is elhúzódhat.

A macskaleukózist (feline leucaemia virus, FeLV, a köznyelvben leukémia vagy fehérvérűség is hallható) vírus okozza. A fertőzést követő 4-6 hét múlva enyhe tünetek, lázas hőemelkedés, levertség, étvágytalanság, a nyirokcsomók megduzzadása észlelhető. Ezután igen változatos tünetek jelentkezhetnek, pl. a beteg macskák étvágytalanok, kedvetlenek, testsúlyuk csökken, vérszegények, lázasok. A lymphosarcomatosis (emésztőcsatornát érintő daganatos forma) során hányás, hasmenés, esetleg bélsárrekedés észlelhető. A myoproliferatív daganatos formában vérfogyottság, a lép és a máj megnagyobbodása észlelhető. A betegség hetekre, hónapokra elhúzódik, a macskák lesoványodnak és végül elhullanak.

A macska immundeficiencia vagy immunszuppresszív vírusa által okozott kórképet (a köznyelvben ez a macska AIDS, feline immunodeficiency virus, FIV) szintén vírus okozza. Főleg idősebb kandúr macskákban állapították meg, nehezen ismerhető fel. A betegség néhány hetes hőemelkedés és nyirokcsomó duzzanat után élethossziglan is tünetmentes lehet.